Michelisz Norbert

  • WTCC/WTCR-statisztika

    238 Futam
    14 Győzelem
    53 Dobogó
  • Kövess az Instagramon

  • Tarts velem a Facebookon

Seiko OMV Simple Pay OTP Hyundai Motorsport

Matematikailag még negyedik is lehetek újra, reálisan viszont a fő célom, hogy megvédjem a „legjobb hondás” címemet.

Sajnos sokkal rosszabbul állok az év végi pontversenyben, mint ahogyan másfél hónappal ezelőtt gondoltam. Ennek az oka egyértelműen a gyengén sikerült legutóbbi két versenyhétvégére vezethető vissza, hiszen Kínában és Thaiföldön összesen mindössze nyolc pontot gyűjtöttem. Ilyen teljesítménnyel nagyon nehéz labdába rúgni, ha az embernek olyan jelentős céljai vannak, mint nekem. Még a Japán hétvége előtt írtam arról, hogy a tavalyi év végi negyedik hely megismétléséhez nem engedhetek meg magamnak egyetlen nulla pontos futamot sem, ehhez képest a legutóbbi négyből háromszor nulláztam. Beszűkültek a lehetőségeink a 2014-eshez hasonló, kiugró év végi eredmény elérésére. A katari szezonzáró előtt próbáltam számokban is kifejezni, mire mekkora esélyt látok még.

Év végi 4. hely – 1%

41 pont a hátrányom a jelenlegi negyedik Ma Csing-huával szemben, ami matematikailag még akár be is hozható Katarban. A realitás talaján maradva ugyanakkor valahogy így szól a képlet: ha WTCC-s pályafutásom legeredményesebb hétvégéjét zárnám, akkor is óriási szerencsére, egyúttal Ma részéről egy dupla nullára lenne szükségem ahhoz, hogy megelőzzem. Elég régóta vagyok az autósportban ahhoz, hogy tudjam, ennek irtó kicsi a valószínűsége. Ettől függetlenül, amíg a matematikai esély él, nem adom fel a harcot, mert bármikor történhetnek csodák!

5. hely – 19%

Márkatársam, Gabriele Tarquini áll az ötödik helyen, és 19 ponttal van előttem. A Citroën kínai versenyzőjének megelőzésével szemben Tarquini befogását sokkal reálisabb lehetőségnek tartom. Persze egy világbajnok ellen ez nem könnyű feladat, de figyelembe véve, hogy Katarban is 40 kilós pluszsúllyal versenyzünk majd, ezúttal is valószínű lesz, hogy mindhárom Honda nem fér be az első tízbe az időmérőn. Ha megint úgy alakulna a rajtfelállás, mint Thaiföldön, ahol Tarquini kiszorult a legjobb tízből a kvalifikációban, nekünk pedig újra összejönne egy első vagy legalább második soros rajthely valamelyik futamon, akkor lenne esélyem jelentősen faragni a hátrányomból. Thaiföldön is látszott, hogy ha nem ér minket balszerencse, kb. 20 pontot nyerhettem volna az olasszal szemben. Most hasonló mértékű hátrányt kellene ledolgoznom. Nem lehetetlen.

6. hely – 45%

A legvalószínűbb eshetőségnek azt tartom, hogy maradok a jelenlegi pozíciómban, tehát a hatodik helyen zárom az évadot. Ezért a másik gyári hondással, Tiago Monteiróval kell megküzdenem, aki egyetlen ponttal van csak mögöttem a hetedik helyen. Ez a különbség szinte semmi, ráadásul ugye azonos feltételekkel, ugyanazzal az autóval versenyzünk, egész évben hasonló teljesítményt nyújtottunk. Könnyen fej-fej melletti harc lehet ez, Monteiro ha jó hétvégét fog ki, képes kiugró teljesítményre – tempóból Thaiföldön is ő volt a legjobb hondás. Az egy pont bár nem sok, kicsi lélektani előnyt jelent nekem.

7. hely – 35%

Az előbb leírt szoros állás miatt arra is jó esély van, hogy visszacsúszok még egy helyet, és csak hetedikként végzek. Ez nemcsak a tavalyi negyedik, hanem a 2013-as és 2012-es hatodik helyemhez képest is csalódás lenne, de hogy őszinte legyek, elsősorban nem ezért szeretném ezt mindenképpen elkerülni. Inkább azért, mert lélektanilag nekem sokat jelentene, ha nem tudna mindkét gyári hondás megelőzni.

A rendes pontverseny mellett ott van még a privát pilóták külön bajnoksága, a Yokohama Trophy is, amelyet 2012-ben már megnyertem egyszer, ami akkor hatalmas siker volt. Idén viszont annak ellenére, hogy az utolsó hétvége előtt is vezetem ezt az összevetést, végig arról beszéltem, hogy nekem nem ez az elsődleges. A prioritás nem változott, Katarban sem a privát vb-cím lebeg majd a szemem előtt. Mondom ezt annak ellenére, hogy az FIA WTCC oldalon megjelent interjúban azt a kijelentésemet hangsúlyozták ki, hogy már fontosabb a Yokohama Trophy a szememben, mint az év elején volt, de a beszélgetés során én akkor is jeleztem, az elsődleges célom nem az ottani elsőség. Szeretnék megint a legjobb hondás lenni, amire ahogy jeleztem, látok is esélyt, és amíg így van, hajlandó leszek kockázatot is vállalni érte. Ha Katarban kialakul egy olyan szituáció, hogy az aktuális helyezésemmel biztosan meglenne a privát vb-cím, de egy-két előzéssel még lehetnék a legjobb hondás is, akkor nem fogok hezitálni, és megpróbálom véghez vinni akkor is, ha ezzel kockára teszem a Yokohama Trophy-s esélyeimet.

Egyébként ebben az összevetésben hét pont az előnyöm Mehdi Bennanival szemben, ami szintén nem olyan jelentős különbség, hogy életbiztosításnak nevezzük. Főleg, hogy az elmúlt két hétvégén, amikor mi gyengélkedtünk, Bennani pont, hogy magára talált, a tendencia tehát akár azt is mutathatja, hogy kisebb az esélyem, mint amekkora a pontelőnyöm. A kép persze árnyaltabb ennél, hiszen Thaiföldön csak egy balszerencsés ütközés miatt nem tudtam pontokat gyűjteni, így azt mondom, ha Katarban összejön az első tíz hely valamelyike az időmérőn, akkor meg kell tudnom tartani a hétpontos előnyt Bennani előtt. Bármekkora fölényben legyen is a Citroën a Hondával szemben.